A régi alapelvnek megfelelően a mai munkanélküli segély is a dolgozók által befizetett járulékokból kerül kifizetésre. A jogosultság eléréséhez ezért szükséges 360 nap jogosultsági idő igazolása az igénylést megelőző három évből. A jogosultsági idő olyan munkaviszonyt, egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységet és ezzel járó keresetet takar, amikor az igénylő tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségeinek eleget tett. Az igénylés során a jogosultsági időről szóló bizonylatot be kell mutatni. Munkanélküli segélyre akkor is jogosult, ha a munkavállaló mondott fel, vagy közös megegyezés alapján került sor a munkaviszony beszüntetésére. A fenti álláskeresői feltételeknek és a minimális jogosultsági idő elérésének ilyen helyzetben ugyanúgy meg kell felelni. A munkanélküli segély folyósításának időtartama Ahogy a bevezetőben is szerepel, a munkanélküli segély a két állás közötti anyagi áthidalást célozza. Ennek megfelelően az ezzel járó járadékot is csökkentett időtartamig, maximum 90 napig kaphatják az álláskeresők.
Az álláskeresési járadék időtartama 2020-ban továbbra is 90 nap. Az álláskeresési járadék összege 2020-ban Az álláskeresési járadék összegét egyedileg, a benyújtást megelőző négy naptári negyedévben elért havi átlagos munkaerő-piaci járulékalap figyelembevételével – az igazolások alapján- állapítják meg. A járadékalap 60 százaléka, de az összeg felső határa a hatályos minimálbér napi összege lehet maximum, és minimum a legkisebb bér 130 százalékát veszik alapul. A járadékból nyugdíj járulékot vonnak, és szja alapját képezi, továbbá a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül. Ha az álláskeresőnek sikerül a járadék időtartama alatt határozatlan idejű munkaviszonyt létesíteni, legalább 4 órás munkaviszonyban, akkor kérelmezheti a fennmaradó összeg 80 százalékát egy összegben kifizettetni. A nyilvántartásba vételi kérelem, és ellátás iránti kérelem közötti különbség Az ellátás kimerítését követően az ügyfél nem törlődik az álláskeresők nyilvántartásból, természetesen kérelmére megtörténik.
A bruttó járadékból csak szja-t és nyugdíjjárulékot kell fizetni, egészségügyi járulékot és munkaerő-piaci járulékot nem. Így a nettó járadék legfeljebb 120 750 forint. Ez 90 napig jár. Az álláskeresési járadékot kérelmezni kell a járási munkaügyi központban. Ez azt jelenti, hogy azt nem folyósítják automatikusan és azonnal. Az elbírálás ideje alatt pedig lehetséges, hogy magunknak kell gondoskodni a megélhetésünkről. Ezért a munkanélküliségre felkészülve azzal járunk a legjobban, ha rendelkezünk valamekkora tartalékkal. Lehet, hogy ez csak két hónapra elég, de ebben a kritikus időszakban ez kincset ér. Aknák, buktatók Fontos, hogy egyáltalán nem biztos, hogy megkapjuk az álláskeresési járadékot. Ehhez ugyanis több feltételt is teljesíteni kell, amit lehet, hogy nem tudunk vagy nem akarunk teljesíteni. A járadékra például akkor vagyunk jogosultak, ha a vállalkozásunkat se csináljuk. Nem elég szüneteltetni, meg is kell szüntetni azt. Ez sok esetben nem lehet alternatíva, még akkor sem, ha jelentős bevételt nem hoz a vállalkozás.
Érdemes annak is utánajárnunk, hogy a választott biztosítás például közös megegyezés esetén is térít-e, illetve hány hónapos fennálló munkaviszonnyal kell rendelkeznünk. Ezért is kiemelten fontos, hogy legyen valamekkora tartalékunk a legrosszabb esetekre. Legyen szó akár álláskeresési járadékról, akár a családi ezüst eladásáról vagy jövedelempótló biztosításról, az első pár hónapot jó eséllyel a magunk zsebéből kell finanszíroznunk.
Mit tehet és mit nem a dolgozóival ebben a vírusos veszélyhelyzetben a munkáltató? – kérdeztük Jónás Károlyt, a Jonex 2000 cégvezetőjét. Például mit kell tudni a felmondási lehetőségekről? Ha a munkavállaló mond fel, akkor nem kap álláskeresési támogatást, köznyelven munkanélküli segélyt. Ez jelenleg három hónapig jár. Ha közös megegyezéssel történik a felmondás feltétlen legyen benne, hogy ez a munkáltató kérésére történik. Eddig ez nem volt érdekes, de most a kormányhivatal álláspontja az, hogy csak ebben az esetben kap segélyt a dolgozó. Ha a munkáltató mond fel (jelenleg ez a lehetőség is fennáll) lehet indok az átszervezés, mert nincs bevétele a cégnek a rendkívüli koronavírussal kapcsolatos intézkedések miatt. Ebben az esetben a munkaszerződés szerinti felmondási időt kell betartani, és a felmondási idő fele alatt biztosítani kell a dolgozónak a teljes fizetés mellett a lehetőséget, hogy munkát keressen. Ebben az esetben kap segélyt a dolgozó. Mi továbbra is azt javasoljuk, hogy a dolgozókkal (főleg akire később számítanak) kössenek az elkövetkező hónapokra megállapodást. "
Ki jogosult az ellátásra és hol intézhető? Azok az álláskeresők, akik ellátás iránti kérelmet nyújtanak be, az alábbi feltételeknek egyidejűleg kell megfelelni. A jogszabály szerint álláskereső az, aki rendelkezik a munkaviszony létesítéshez szükséges feltételekkel nem tanul oktatási intézmény nappali tagozatán nem jogosult öregségi nyugdíja nem részesül rehabilitációs járadékban, és megváltozott munkaképességű személyek ellátásában munkaviszonyban nem áll (kivétel az alkalmi foglalkoztatás, és nevelőszülői munkaviszony) akit az illetékes járási hivatal álláskeresőként nyilván tart az elhelyezkedés érdekében együttműködik. A korábbi évekkel eltérően sokkal nagyobb a hangsúly az együttműködésen, mivel a jogszabály meghatározza, hogy az jogosult álláskeresési járadékra, aki álláskereső, munkát akar vállalni, és az önálló álláskeresés nem vezetett eredményre, továbbá az illetékes hivatal nem tud megfelelő munkát felajánlani. Az álláskeresési járadék megállapítás feltétele, hogy rendelkezni kell a kérelem benyújtást megelőző 3 éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel.